Friss Hírek!!!
160 forinton rögzítené a kormány a frankot
A Reuters hírügynökség birtokába jutott egy levél, amelyet állítólag Matolcsy György írt a Bankszövetségnek. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy a kormány a frank árfolyamát 160, az euróét pedig 250 forinton rögzítené. Az eredeti tervekkel ellentétben, igaz megfelezve, de 2013-2014-ben is megmaradna a bankadó.
160 forinton rögzítené a kormány a devizahitelesek svájci frank árfolyamát a Reuters hírügynökség birtokába jutott levél szerint, amelyet Matolcsy György írt a Bankszövetségnek. Az euró árfolyama 250 forint lenne. A Bankszövetség vezető tanácsadója, Müller János többször is kitérő választ adott arra, hogy létezik-e ez a levél. Elmondta viszont, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, és amíg azok tartanak, addig mindkét fél tehet újabb javaslatokat. A Bankszövetség elnöksége arra kapott felhatalmazást, hogy folytassa a tárgyalást és törekedjen a megállapodásra.
A május 12-én kelt és a Bankszövetségnek címzett levelében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az árfolyamszinteken túl azt is közölte, hogy a kormány szeretné, ha a banki különadó megfelezve, de az eredeti tervekkel ellentétben 2013-14 is tovább élne. A levél szerint a kormány a vártnál szigorúbb feltételekhez kötné a kilakoltatási és árverezési moratórium feloldását. Az eredeti tervekben szereplő ötszázalékos arány helyett negyedévente a bedőlt hitelek ingatlanfedezetének idén csak 1, jövőre 2, majd öt év múltva már tényleg 5 százalékát árverezhetnék el a bankok.
A Nemzetgazdasági Minisztérium azt is szeretné elérni, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság az eredeti tervekben szereplő arányok helyett (Budapesten és megyei jogú városokban az érték 55 százalékán, városokban 50, községekben pedig 35 százalékán) alacsonyabb diszkontáron vegye meg a bankoktól a szociálisan rászorulók lakásait.
Mentőcsomag: az állam besegít a törlesztésbe?
2011. április 5
A Magyar Hírlap arról számol be: megszerezte a bajba jutott lakáshiteleseknek szánt kormányzati mentőcsomag véglegesnek tekinthető változatát. Ebből kiderül: alacsony költségű, támogatott hitellel váltanák ki a bedőlő devizakölcsönöket, s erre ötven-hatvan milliárd forintot szánnak a büdzséből. A tervezet mérsékelné a kezesek kötelezettségeit is. A fő cél, hogy a lakásuk értékét meghaladó tartozást cipelő polgárok ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy a szerződésbontás már negatív vagyont eredményezzen, s emiatt ne meneküljenek át a feketegazdaságba. A menthetetleneknek szociális bérlakásokat kínálnak - írja a lap. Az értesülések szerint nem rögzítik az árfolyamokat
A Magyar Hírlap értesülése szerint az államilag támogatott hitelezésre a költségvetésben ötven-hatvan milliárd forintot különítenek el. Ez a kölcsön váltaná ki a jelenlegi hitelt, amennyiben az ügyfél együttműködik. Azokban az esetekben, amikor már piaci eszközökkel nem kezelhető a helyzet, szociális bérlakásokká alakítanák át a jelenleg a hitelezők tulajdonában lévő ingatlanokat.
A lap úgy tudja, mind a hiteleiket nem teljesítő adósok, mind pedig a bankok mentesülnek majd azoktól a tranzakciós költségektől, amelyeket az állam adók módjára hajt be. Jelenleg ugyanis ajándékozási illeték, továbbá egészségügyi hozzájárulás társul egy-egy kölcsön elengedéséhez. Az árfolyam rögzítése helyett egy meghatározott árfolyamszint felett az állam átvállalná a többletterheket; az így képződött hátralék később – a forint erősödése révén – „eltűnne”.
Az elképzelések szerint módosulnak a végrehajtási díjak is. A hitelügylet utolsó fázisában, amikor a végrehajtó „belép”, ez a kiadás is a bajba jutott ügyfelekre hárul, miután a végrehajtói munkadíj, a költségátalány – amely félmillió forint fölött már egy százalék – is többletköltségként jelenik meg. A lap úgy tudja, a végrehajtási jutalékot a felére szállítaná le a jogalkotó.
A lakáshitelek esetében a néhány tízezerre becsült adóstársak helyzete is változhat. Ők korábban zálogkötelezettként kerültek a rendszerbe, az új szabályozás alapján már nem az adóssal szemben támasztott követelményeknek kellene megfelelniük - írja a Magyar Hírlap.
Hiába szeretné a kormány az euróalapú lakáshitelezés ismételt bevezetésével élénkíteni a hitelpiacot, a lakosság már annyira fél a devizában való eladósodástól, hogy szívesebben felveszi a drágább forintalapú hitelt - írta keddi számában banki szakemberekre hivatkozva a Világgazdaság.
Mint írták, az euró-lakáskölcsön terjedését az is hátráltatja, hogy a felvételéhez magasabb önerő szükséges. A Világgazdaság szerint a hazai euró-lakáshitelesek az árfolyam szempontjából nem jártak rosszul, többségük ugyanis már a válság kirobbanása után vette fel a kölcsönét.
Kilakoltatási moratórium: meg kellene szüntetni?
2011- március 31
A Magyar Bankszövetség elnöke szerint április közepére - legkésõbb április második felében - megszülethet a megállapodás a bankok és a kormány között a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésérõl. "Jó megállapodás lesz, mindenki vállalja a terheket" - mondta Erdei Tamás, aki bejelentette azt is: nem kíván "újrázni" az elnöki poszton.
Erdei egy szerdai sajtóbeszélgetésen ismertette, három, különbözõ helyzetben lévõ hiteladósi kör van: akik tudják, és akarják is fizetni a hiteleket; akiknek a törlesztés nehézséget okoz, de próbálnak a bankkal megállapodni; és akik szociális helyzetük miatt képtelenek a terheket vállalni. A különbözõ problémákra különbözõ megoldásokat kell találni.
A bankok szerint a kilakoltatási moratórium a piaci finanszírozást is ellehetetleníti, így júliusban már meg kellene szüntetni. Azt mondják, önmérsékletet tanúsítanak majd. A Bankszövetség elnöke szerint áprilisra megegyezhetnek a kormánnyal, a bajbajutott adósokat differenciálni fogják.
Erdei egy szerdai sajtóbeszélgetésen ismertette, három, különbözõ helyzetben lévõ hiteladósi kör van: akik tudják, és akarják is fizetni a hiteleket; akiknek a törlesztés nehézséget okoz, de próbálnak a bankkal megállapodni; és akik szociális helyzetük miatt képtelenek a terheket vállalni. A különbözõ problémákra különbözõ megoldásokat kell találni.
Az elképzelésekrõl annyit árult el, hogy akik könnyítéssel képessé tehetõk a törlesztésre, azok számára legalább középtávra (három-négy évre) stabilizálnák a törlesztõrészletet úgy, hogy megtisztítják az árfolyamváltozástól, vagyis fizetési könnyítést alkalmaznának. Hangsúlyozta ugyanakkor: a hitelt mindenkinek vissza kell fizetnie.
A szociálisan nehéz helyzetben lévõkkel kapcsolatban - esetükben a szociális bérlakás lehet a megoldás - kijelentette: a bankrendszer nyújtotta a hiteleket, így elképzelhetetlen, hogy valamilyen kötelezettségvállalás ne legyen a bankrendszer részérõl, ám ennek részleteit nem ismertette.
A szociális bérlakás nem lenne választható forma, kritériumrendszerét a kormány határozza majd meg. Hozzátette: nagyon fontos lenne, hogy ez július 1-jéig létrejöjjön, mert a kilakoltatási moratóriumot fel kell oldani. Hangsúlyozta: a moratóriumot a bankok nem szeretnék meghosszabbítani, mert lehetetlenné teszi a piaci finanszírozást. A moratórium feloldására feltételekkel kerülne sor, így például a bankoknak önmérsékletet kell tanúsítaniuk a birtokukba került ingatlanok értékesítésében - erõsítette meg.